buszon

utas1: szóljon már valaki annak a nyamvadt...
utas2: hát de uram
utas1: az a rohadt kölök nem hagyja abba a bőgést
utas2: és aztán ezt így lehet?
utas1: szóljon már az anyjának, mert esküszöm én...
utas2: ezt így...
utas1: hogy így, ne idegesítsen, hát hogy ne lehetne így
utas2: itten ezt a sírás-rívást felszámoltatni csak így, ilyen módon
utas1: hát persze hogy, na melyik az anyja, hát nem hiszem el
utas2: hát de uram
utas1: mi van már
utas2: maga is itt sírik-rívik
utas1: hát ezt mégis hogy gondoltad, te, te
utas2: mert ezt így most akkor már nem lehet? megjelenik az ellenőr
ellenőr: jegyeket, bérleteket!
utas1: bassza meg!
utas2: hogy én?
ellenőr: jegyeket, bérleteket!
utas1: nincs
ellenőr: meddig utazik, uram?
utas1: .......idáig
ellenőr: akkor most lesz szíves lefáradni velem
utas1 (magában morogva): nem hiszem el, hogy lehet...
utas2: hát így