A hópelyhek mindegyikén meg-megvillant a nap sugara. De semmi különleges nem volt benne. Az ablak koszos üvege ugyanolyan látványt nyújtott, mint minden nap. Felhúztam a térdem, és átöleltem a karommal. Az arcomat a hideg üveghez nyomtam. A nagy fehérségben magamat láttam, ahogy…

- Ekkora elég lesz – villantotta meg a lámpafényben a vasszerszámot Tas. – Te mit gondolsz, Csabi? A megszólított csak pár pillanat múlva eszmélt fel elrévedéséből. A gondolat, hogy most ők váltak azokká, akiknek pont az ellenkezőjévé szerettek volna, baljós érzéseket…

  "Most, hogy sikeresen túléltem az első hetet az iskolában, a testem pedig újra elkezdte beérni 5-6 óra alvásokkal úgy éreztem elég volt a halogatás, ideje megírnom ezt a naplót. A baj annyi, hogy nem tudom hol kezdjem. Egyszerűen lehetetlennek érzem, hogy én mindezt az érzést…

“Egy év, és itt leszek. Várj rám, kérlek!” – áll a papírcetlin. Egy év. Háromszázhatvanöt nap. Épp ennyi idő telt el. Épp ennyi ideje hagyott itt. Épp ennyi ideje tart a legszörnyűbb rabság. Épp ennyi ideje hagyott itt az a hazug szemétláda. Nem nem hibáztatom. Én…

Már harmadik alkalommal szemléltük együtt a hold fényében úszó hegyoldalt. A bor még mindig finom volt. - Még egy pohárral? - s töltötte is a vörös boldogságot. - Vadregényes ez az este. - Valóban. A szálló ablakából előtűnt lány, aki kimenekül az éjszaka közepén, hogy…

Most, hogy sikeresen túléltem az első hetet az iskolában, a testem pedig újra elkezdte beérni 5-6 óra alvásokkal úgy éreztem elég volt a halogatás, ideje megírnom ezt a naplót. A baj annyi, hogy nem tudom hol kezdjem. Egyszerűen lehetetlennek érzem, hogy én mindezt az érzést…

Olvassátok Nagy Mátyás netnaplóját! Ha létezik valami, amit egyáltalán nem szeretek, az az ömlengés. Kezdhetném irományomat olyan nagy szavakkal, mint „csodálatos”, „hihetetlen”, de a „csak szuperlatívuszokban beszélhetünk róla” kifejezés is ugyanígy ebbe a…